emci világot lát

a 2012es gathering bizony tegnap volt megrendezve. a wikipedia szerint 839 lakossal büszkélkedő település tegnap 16000-re dagadt - a hírek szerint ugyanis ennyi nézőt vonzott a gathering. ellátogatott ide a királynő is, meg a Duke of Edinburgh, és a királyi család még néhány tagja. kb délután 3kor haladtak el a hotel előtt, nagyjából másfél órával később pedig vissza. Tonynak, az managerhelyettesünknek sikerült egy remek fényképet is készítenie róla, amint az autóból integet. (majd megpróbálom megszerezni és feltölteni).

a +16000 ember nekünk plusz munkát jelentett - még akkor is ha nem tért be hozzánk mindenki. mindenesetre a hátsó parkolónkban 15 busz parkolt, mindegyik skótdudás karokkal tele - ők a játékok előtt vagy után bizony meglátogatták a bárt. délelőtt baconrollt és kávét lehetett venni 3,50ért a front hallba; hálistennek itt csak a kávét kellett folyamatosan utántölteni a konyhából (kb 1 óra alatt több mint 10 liter....) és a hungarocellpoharakat szedegetni a vendégek után. dél körül teljesen kihalt minden - ekkor mindenki kint volt a 'mezőn', ott ahol a programokat tartották. 4-5 körül minden a feje tetejére állt - a skótdudásbandák hazaindulás előtt még mind bejöttek a bárba inni, így jane, lukas, peti és dóri négyen szolgáltak italokat én pedig folyamatosan utántöltöttem és poharakat szedtem - másfél órán keresztül a bárban nem lehetett megmozdulni; az amúgy 7 asztallal, 28 székkel ellátott bárban legalább 90en álltak. 6ra megint elcsendesedett minden és onnantól csak a szokásos esti munkánkat végeztük - az egyetlen különbség a fogyasztásban mutatkozott. 'olcsó' italokat senki nem ivott - grouse és bells whiskyből egy darabot nem adtunk el, csak a 15-18 éves glenfiddich, glenmorangie, maccallan, balvenie és hasonló dolgok fogytak - üvegszámra. az érkezésem óta még nem fogyott el egy egész üveg balvenie (majd 3 hónap alatt!). az elmúlt két napban két üveggel is megittak.

volt két társaság - grants (room33) és mcgregor (room25) - kb 12-14 fős társaságok, akik számlára fogyasztottak. grantség kb 800 fontot ittak, mcgregorék 1500 fölött fogyasztottak. mcgregorék pikniktáskával érkeztek, amibe szombatra csomagoltebédet kaptak. ők továbbá a csapat minden tagjának hoztak egy egy glenfiddich ajándékcsomagot, ami a szobában várta a vendégeket. azt hiszem, azok is ők voltak, akik hoztak nekünk 3-3 üveg 12, 15 és 18 éves glenfiddich whiskyt, (ingyen) odaadták, és megmondták, milyen áron adjuk el. (3.20, 4.30 és 5.80). azt még hozzá kell tennem, hogy leginkább az ő vendégeik fogyasztották ezt a whiskyt, és a számlát végül mind a 25ös szoba lakói fizették, azaz azok, akiktől a piát kaptuk. 

egy nő pár hete telefonon halálra rémített a szobaigényével - mindenképpen a 6os és 7es szobát akarta, és a hangja alapján biztos voltam benne, hogy ő az a személy akit nem akarok sem felbosszantani sem magamra haragítani. (jane alá is írta, tavaly hatalmas patáliát csapott, mikor nem kapta meg a szobákat, és több vendéget át kellett helyezni miatta. idén volt itt 25. alkalommal a játékokat megnézni). szóval kedves volt a telefonban és talkative, de mégis éreztette hogy nagyon nem lesz jó, ha nem jön kapja meg amit akar. no, szóval egy apró, vörös hajú, 70 fölötti néni, a menyével és egy amerikai nénivel érkezett - roppant kedves volt, és hozott nekem egy doboz svájcicsokit - csak amiért olyan rendes voltam a telefonon. ííííí :)))) 

nagyjából ennyi, 'hálistennek vége a játékoknak, most talán lehet egy picit lazítani.

két videó:
1. az összes skótdudás egyszerre felvonul a királynő köszöntésére

2. Braemar a hírekben.

Braemarban szeptemer első szombatján kerül megrendezésre a Braemar Gathering - az egyik legnagyobb és legnevesebb gathering egész skóciában. 
íme a versenyszámok:

Cabertossing -
a póznát a keskenyebbik végénél fogva úgy kell eldobni, hogy a felső része érjen először földet, majd átbukjon, és földet érés után a pózna 12 óra irányában feküdjön.

scottish hammer tossing - skót kalapácsvetés
egy kb 120 cm hosszú, nőknél 7.25 férfiaknál 10 kg tömegű, merevnyelű kalapácsot kell minél messzebbre elhajítani. a versenyző egyhelyben megáll, a feje fölött körbelengeti a kalapácsot, majd eldobja. 

Weight throw - súlyvetés
a láncra erősített súlyt bármilyen technikával de egykézzel kell minél messzebbre dobni. könnyű és nehéz kategóriák vannak: a könnyű női 6,3 a férfi 12.7kg; a nehézsúly nőknek 12.7, férfiaknak 25.5 kg.

Weight over bar - súlydobás (felfelé)
egyre magasabb lécek fölött kell átdobni egy 25 kilós, nyélre erősített súlyt. a dobáshoz csak egy kezet lehet használni, és minden magassági szinten háromszor próbálkozhat egy versenyző.

Sheaf toss
egy zsák szalmát kell vasvilla segítségével egyre magasabbra helyezett léceken átdobni. a zsák férfiaknál 9, nőknél 4,5 kg. erről inkább videót mutatok: https://www.youtube.com/watch?v=a-zNp3MOHW8

Maide Leisg/Lazy Stick
ketten enyhén hajlított térdekkel leülnek egymással szembe, úgy hogy a talpukat egymásnak feszítik. a két versenyző megragadja a köztük lévő botot, és elkezdik egymást húzni. az veszít, akit a másik el tud emelni a földről (egymás kezét nem foghatják, csak a köztük lévő rudat).

régen nem írtam - pedig sok minden történt, csak nincs kedvem leírni. mostanra pedig annyi mindent kihagytam, hogy pótolni sem tudom majd. azért megpróbálom. 

szóval mióta lukas visszajött a három hetes nyaralásából brenda pedig nyugdíjba vonult, már nem nagyon raknak a bárba. a mindennapos ebédeltetés, vacsoráztatás és vineservice helyett most alig vagyok ott. heti egy vineservice, egy ebédeltetés... ki is jöttem a gyakorlatból, meg más úgy dolgozni a bárban hogy csak három órára ugrom be. akkor jó csinálni ha az egész napot viszi az ember, reggel kitakarít, feltölti a hűtőt, szalvétáthajtogat, evőeszközt fényesít, összeszedi a konyhában az előző napi poharakat, mindent elmos, fogadja a vendégeket és úgy egész nap ott van. amikor a recepción vagyok és csak akkor ugrom át, mikor vendég van és inni szeretnének, akkor nem tudom rendben tartani, és nem is olyan jó.

amióta viszont nem vagyok bárban, sokkal többet vagyok recepción, és mióta elment brenda, megtanultam  nyitni, zárni, szobákat kiosztani, meg sok sok egyéb dolgot. volt egy hét, amikor szinte minden nap reggel 7.45-10ig voltam, aztán este 20.30-23.30ig. 
a reggeli shift nagyjából úgy néz ki, hogy megérkezem fél nyolckor, system startup, akkor lefut a nightaudit, újraindul a program. ez nagyjából húsz percig tart, ezidőalatt meg kell számolnom az összes pénzt - előzőnapi bevétel, bárkassza, recepciókassza, cash-in-hand. ez utóbbi három mindig 1000 fontra kell hogy kijöjjön. ki kell tölteni a float verification report-ot - ez bankjegyenként és érménként lebontva mutatja, hogy melyik kasszában miből mennyi van reggel. aztán a till reportot is ki kell tölteni majd kinyomtatni: ezeket este és reggel töltjük ki - reggel az indulóösszeggel, este pedig a bevételt is hozzáírjuk. 
egy normális nyugis napon nagyjából ennyiből áll a reggeli shift. checkout napokon, azaz pénteken és hétfőn pedig le kell ellenőrízni, hogy melyik vendégnek van még tartozása; ezeknek a számláit ki kell nyomtatni és a kulcsfiókokba betenni, hogy amikor jönnek kicsekkolni azonnal lássuk és ki tudjuk velük fizettetni.

az esti műszak kicsit összetettebb - itt nem csak a tiszta nyitóösszeget kell átszámolni hanem el kell könyvelni a napi bevételt, bezárni a bárkasszát, a PDQautomatát is le kell zárni, x-report, z-report, end of day report, be kell vinni amadeusba a vendégek napi bár és éttermi fogyasztását, miután minden át van számolva, el van könyvelve, ki kell nyomtatni mindenféle nightauditos papírokat, majd az ezen lévő figure-okat át kell írni egy másik excel sheetbe amit aztán minden hétfőn headofficenak elküldünk. még 2-3 alkalommal zárok majd másokkal, aztán már egyedül is menni fog. (már most is megy, csak azért jobb ha van mellettem valaki). 

nyitni már egyedül szoktam, az hiszem, ez lesz a kedvenc műszakom. ami teljesen érthetetlen, hiszen korán kell kelni hozzá....

mióta brenda elment, nem csak az én munkaköröm változott meg. a recepciót teljesen átszerveztük, kitakarítottuk, lomtalanítottunk, máshogy működünk - sokkal szervezettebb, átláthatóbb lett minden, továbbá sokkal jókedvűbbek vagyunk. valahogy mindenkire jó hatással volt a váltás. 
nekem szerződéshosszabbítást ajánlottak, amit elfogadtam, a faluban pedig megnyitott az új bolt, így már éhen sem fogunk maradni. :)
remélem otthon minden rendben - 
majd még igyekszem írni
<3

ideje azokról írnom, akik nélkül nem lenne hotel. vagy lenne, de fölöslegesen és üresen. szóval pár sor azokról a vendégekről, akik valamiért az emlékezetembe vésték magukat - azokról a vendégekről akiket nagyon megszerettem és azokról, akik különcök voltak. 
tudni kell, hogy a vendégek zöme 60 év fölött van, de inkább 70+. a legtöbben nagyon kedves, nyitott idős emberek,  soha egy rossz szavuk nincs. (persze mindig akad egykettő akik mindenben a hibát keresik és csakazért is kötekedni akarnak, de egy két kedves szóval meg figyelemmel őket is le lehet általában venni a lábukról.) 
íme a "lista" - figyelem, szétszórt írás következik!

pár hete érkezett egy bácsi - egyedül, autóval (nem értem, hogy vezethet még mindig). szinte teljesen süket volt, és járni sem tudott. a papírjait sem tudta kitölteni, így nekem kellett leírnom amit diktált. majd odaadta a kocsikulcsot, hogy hozzam már be a bőröndjét. az első emeleten volt a szobája, és régi, labirintusszerű épület lévén, teli félemeletekkel és egyébbel, nem minden szoba érhető el lifttel. az övé az volt, csak a lift után 7 extra lépcsőfokot kellett lefelé mászni és hatalmasat kerülni. mire felértünk a szobájához, eltelt fél óra. a bácsi egyedül volt, soha nem panaszkodott, mindig ment kirándulni és sétálni. mindenki azt hitte, hogy elégedett. távozása után a kommentkártyájából megtudtuk, hogy lévén 'disabled' nem tudott bemászni a fürdőkádba így egész héten nem mosdott. érkezésekor teli volt ugyan a hotel így nem tudtunk volna másik szobát adni neki, de egy hétig maradt nálunk és pár nap után át tudtuk volna tenni egy földszinti, zuhanyzós szobába. de hát néma gyereknek anyja sem érti a szavat (azaz NEMAGYEREKNEK). a bácsit egyébként biztosan el akarta tenni láb alól a huga - ugyanis ő fizette be egy hétre a bácsit egy nyaralásra anélkül hogy jelezte volna hogy járásképtelenés földszinti szobára lesz szüksége. 

két hete érkezett egy másik bácsi, szintén egyedül. szegény, igen öreg-beteg volt, annyira remegett állandóan, hogy nekünk kellett kitölteni a papírjait, megírni a képeslapjait és kitölteni a kávéját. egyébként nem lett volna vele semmi baj ha picit kevésbé büdi és nem mindig olyankor állít meg beszélgetni amikor 6an várnak a rendelésre és még a coffestationt is újra kell töltenem, és épp 15 koszos kávéscsészét egyensúlyozok egy kézzel egy tálcán és nagyon nehéz. 
a bácsi egyébként többször elaludt az étteremben vacsora után, majd nem emlékezett, hogy megette e már a desszertjét vagy nem. egyszer a szobakulcsát is elhagyta, ezerfelé kerestük a recepción, majd megkértük, nézze már meg mégegyszer a zsebét. természetesen ott volt :) különben a hét végére összejött a többi buszos vendéggel, és az utolsó két estén ő lett a bárban a társaság középpontja a történeteivel. Yurenának (a spanyol lány, aki felszolgálóéknt dolgozik az étteremben) az utolsó napján vitt egy csokor sárga margarétát.

az első hetekben volt egy pár, a négyes szobában laktak (a négyes szoba lakói mindig nagyon tüneményesek); mindig megálltak beszélgetni és nagyon szerelmesnek tűntek még így hetvenen túl is. egyszer meg kuncogva meg is jegyezték hogy az eső miatt a sétát másnapra halasztják, most inkább visszavonulnak... hancúrozni... aztán adtak egymásnak egy puszit. awwww. :)))

egyszer akadt egy esküvői társaság - jött vagy 40-50 ember, a menyasszony családjából és a vőlegény felől is voltak ott. a menyasszony ismerősei elég kellemetlen embereknek tűntek, sok gond is volt velük, rengeteget ittak és kötöszködtek, viszont a vőlegény családja megintcsak nagyon édes volt. a nagymama és a nagypapa pontosan ugyanolyanok voltak mint az amerikai nagyszülők. pár nappal a család többi része előtt érkeztek és folyamatosan érdeklődtek hogy érkezett e már meg azóta valaki. a családban volt egy fiatal down kóros lány is. minden este a bárban vacsoráztak, 10-14 fővel. ehhez általában át kellett rendezni az egész bárt és elég keményen megdolgoztattak minket. (10-14 főre felvenni az italrendelést, megcsinálni és azonnal kivinni, akkor is macerás ha ketten vagyunk; nem is beszélve arról, hogy mindig volt más vendég is rajtuk kívül). az ételeket pedig mindig egyszerre készítik el - azaz ha a konyha csöngetett akkor egyszerre volt 14 óriási tányér amit ki kellett hozni - szerencsére a recepcióról és néha az étteremből is kaptunk hozzá segítséget, így elég volt 3x fordulni..
valamiért ez a társaság nagyon a szívemhez nőtt.

a múltheti buszon volt egy 6fős csapat - három idős pár. minden estéjüket a bárban töltötték (kivéve amikor volt enterntainment/élőzene, akkor azt nézték). az egyik nő mindig MOJITO-t ivott, J-vel ejtve a szót. és mindig úgy kérte hogy "még egy olyan mojitot vagy mit". a másik pedig gin+kólát. két-három kör után már rendesen be voltak csiccsentve, hangosan kacagtak, mindig a macskaarisztokraták libamáliája és libabigélje jutott eszembe róluk. végtelenül türelmesek és kedvesek voltak, mindig beszélgettünk és viccelődtünk. egyikőjük nagyon hasonlított az amerikai nagymamára (még az is lehet, hogy ő volt, csak nem ismertük fel egymást...:D )
ugyanezen a buszon utazott két bácsi is. az egyik 70-80 között, alig tudott járni, a másik egy 10-15 évvel fiatalabb volt nála. az étteremben mindig a legelső asztalok valamelyikénél ültek és mindig kólát kértek. (egyszer annyira elcsúsztunk hogy fél órát kellett várniuk, elfelejtettük a rendelésüket. akkor megkapták ingyen a kólát.) délutánonként mindig beültek a bárba kávézni és sütizni.
az utolsó estéjükön mindannyian odajöttek, megköszönték a munkámat, örülnek hogy megismertek, ölelés puszi puszi.

a fent említetteken kívül még rengeteg olyan vendég volt akit nagyon megszerettem - és persze olyan is akiket nem. miattuk megéri csinálni. akarom mondani miattuk éri meg csinálni. :))) 

most ennyi, remélem nem túl unalmas ezt így olvasni. 
a végére egy kérés - aki otthonról olvassa a blogot, kommentben írja le nekem, hogy mit vacsorázik/ebédel.... jókis magyaros listát szeretnék aztán látni, pörkölttel, csirke és gombapaprikással, vadassal, ilyenekkel... hmmmm :)) 
puszi mindenkinek
<3

a legújabb ötlet (amiből valószínűleg megintcsak nem lesz semmi, de álmodozni szabad, aztán meg ki tudja...): vegyünk egy csocsóasztalt. nem ám valami gagyit, hanem egy igazi jót - 3-400 fonttól már lehet kapni egész jókat, ha szerencsénk van abban még a szállítás is benne van... nem hiszem hogy lenne olyan a 15-20 fős staffban aki ne szállna bele, de még ha csak 10en is dobjuk össze a pénzt, akkor is megérné.

vehetnénk akár olyat is, ami egyfontossal vagy ötvencentessel működik, vagy mittudomén. és mint ötletgazda, én kapnám persze a kulcsot meg a pénzt. vagy nem is kellene gyűjteni - levennénk az ajtaját, és folyamatosan lehetne beledobálni ugyanazt az egyfontost. és legalább lenne valami, amit közösen csinálhatunk - jelenleg nem nagyon van itt semmi....

szóval fel amazonra, e-bayre, freecycle-re! reméljük összejön :)))

mondjuk egy ilyen:

Két hét után először volt szabadnapom csütörtökön. ezt illő módon meg is ünnepeltem - elmentem A Városba, és egy halom pénzt elköltöttem. többek között fodrászra, egy új táskára, egy jógaórára és némi élelemre. akartam még venni egy új blúzt, néhány inget és egy szoknyát de a nap végére már annyira elegem lett a vásárlásból hogy ezt kihagytam.